Hegedűs Gyula
Heckmnann Gyula néven született, a tolna vármegyei Kétyen, Heckmann János postamester és fonyódi Fonyó Alojzia gyermekeként. A polgári fiúiskola hat osztályát Szekszárdon végezte el, majd tizennyolc éves korában elszökött a szülői háztól, és felcsapott színésznek. Keresztély Jánosné színtársulatához szegődött, ahol egy forint napi gázsit és kosztot kapott, Barabás álnéven.
Pályáját vándorszínészként kezdte, vidéki társulatok tagja volt.1894-ben Kolozsvárra vitte a sorsa, itt találkozott Ditrói Mórral, mely találkozás sorsfordító volt az életében, 1896-ban a Vígszínház alakuló társulatához csatlakozott.
Vitathatatlan és a jövő színjátszását is befolyásoló előadásmódjával, a hazai színjátszás megújítójaként tartjuk számon. A korábbi patetikus színpadi stílus helyett az életszerű előadásmód jellemezte.
A Magyar Színházban játszott 1914-ben, majd később 1926-tól. 1915-ben a Nemzeti Színház tagja volt. Tíz esztendőn keresztül 1916-1926 között, majd 1930-tól., haláláig a Vígszínházban játszott. Élt a Vígszínház u. 5. szám alatt, később a színházzal szemben.
A színjátszás mellett pedagógusként is tevékenykedett. 1905-1907 között a Színiakadémián, majd 1908-tól a zeneakadémián tanított színpadi gyakorlatot.
1917-ben megválasztották a Budapesti Színészek Szövetsége elnökének.
Minden szerepkörben foglalkoztatták, prózai és zenés darabokban, akár operettben is.
Legemlékezetesebb alakításai között tartjuk számon a kortárs szerzők adaptációit, különösen Molnár Ferenc műveihez kötődően. Sokszor Molnár Ferenc műveiben alakított (pl. Az ördög), illetve jó pár némafilmben is szerepelt (pl. A tánc, A munkászubbony és a Zoárd mester). Könyveket is írt, 1914-ben a Komédiát majd három évvel később A beszéd művészetét, 1921-ben pedig Emlékezések címen jelentette meg egyik írását, melyben a Vígszínházban töltött éveiről írt. 1931. szeptember 16.-án is játszott egy Vadnai-kabarétréfában, halálának előestéjén.
(Forrás: XIII. Kerületi Életrajzi Lexikon (2023.), Magyar Színművészeti Lexikon)
1933-ban tiszteletére szobrot emeltek, ami korábban a Vígszínház előtt állt, majd 1952-ben áthelyezték a színház előcsarnokába.
Szobor avatása és története:
Forrás: https://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=574
Forrás: www.közterkep.hu
Domborműves emléktáblája a Hegedűs Gyula u. 2. sz alatt található. Alkotója Marosits István, XIII. kerületért Díjjal elismert kerületi szobrászművészünk.
Emlékezete sokrétű és szerteágazó, ahogy munkássága is. A Vígszínház által alapított emlékgyűrű, Gödöllőn színház és művészeti központ, szülőfalujában iskola őrzi nevét.
Kerületünkben utca viseli a nevét, amely a Szent István körúttól, a „második otthonának” a Vígszínháznak közeléből indul, s egészen a Róbert Károly körútig húzódik.