ELZETT Művek
A gyár izgalmas múltra tekinthet vissza, az ősének azt a kisipari műhelyt lehet tekinteni, amelynek megnyitására 1919-ben kértek engedélyt Győrben, és ahol bútorzárak mellett egérfogókat készítettek. Az ELZETT márkanév már ekkor kialakult a tulajdonos László Zoltán németesen ejtett monogramjából. A győri telepet 1935-ben Angyalföldre helyezték át a Bence út 1-5 sz. alá, a Schmoll és Kallós Rt. helyére.
Alapvetően zárak és épületvasalások gyártásával foglalkoztak, és rövidesen az ipari méretű kulcsgyártás hazai megteremtésének igényével indult a termelés. 1937-től a cilinderzár bizonyult a legsikeresebb terméknek. A gyártás mellett a nagykereskedelmi forgalmazást is a cég maga végezte Európa több országába, a tengerentúlra és Közel-Keletre is. A II. világháború idején hadiüzemmé alakult, géppuska hevedertagokat, valamint kézi és puska-gránátokat készített. A második világháború utáni újjáépítésben jelentős szerepet játszott, 1948-ban államosították, s Elzett Vasárugyár néven önálló vállalatként működött.
Az államosítást követően fejlődének indult az üzem, új cikkeket hozott forgalomba, és növelte a termelési értékét. Ekkor fejlesztették ki az olajfékes ajtócsukó, a bevéső épületzár, a bútorzárak újabb családjait és az egyszerű lakatok különböző formáit. Az 1960-as évektől már motorkerékpár zárakat, ugrókengyeles lakatokat is előállítottak, és a kézi szegezés helyett áttértek a gépi alkalmazásokra. 1965. január 1-jével több fémtömegcikk-gyártó vállalattal – a Fémárugyárral, a lemez és bádogjátékokat gyártó Lemezárugyárral (XIII. Mauthner S. u. 60.) a Háztartási- és Kézi Tűzoltókészülékek Gyárával (XIII. Babér u. 7.) – együtt az 1963-ban alapított Fémlemezipari Művekhez csatolták. Az újonnan létesített nagyvállalat, az ELZETT Fémlemezipari Művek (FLIM) központja a XIII. Madarász u. 5/a. sz. alatt, magának az Elzett-gyárnak a műszaki vezetése – Bence utcai bejárattal – a Váci út 117. sz. alatti irodaházban székelt, a termelésének a nagyobbik hányada pedig a 119. sz. alatti többszintes gyárépületben történt.
A cégalapításkor jellemző kisipari keretek óriásira nőttek, és Közép-Európa egyik legnagyobb zárgyártó központja jött létre Angyalföldön. Ekkor 1200 ember dolgozott az üzemben. 1967-től a vállalat két gyárból, a Zár- és Lakatgyárból és a Fémbútorgyár átszervezésével idekerülő Fémárugyárból, valamint az Evőeszköz-, Tűzoltókészülék-, a Lemezáru-, az Írószer-, a Soproni, a Sátoraljaújhelyi Gyáregységből és az ezekhez tartozó telephelyekből állt. A vállalat termelési értéke egymilliárd forint volt. A termékek 25 %-a már akkor is exportra készült. A későbbi átszervezések racionalizálták a termelést, és az 1970-es években csak 5 gyára maradt a műveknek az országban több helyen. Felelősségteljes fejlesztés volt az ún. VAZ-program, amely a Zsiguli autók zárainak gyártását jelentette. 1984-ben az ELZETT Fémlemezipari Műveket feloszlatták, a Váci út 117-119. alatti vállalat ekkor az Elzett Zár- és Lakatgyár nevet vette fel.
1991-ben részvénytársasággá alakult, 1995-ben privatizálták, 1999-ben kanadai cég vásárolta meg, 2001-től pedig a svájci Kaba-csoportnak a tagja Kaba Elzett Biztonságtechnikai Zrt. néven a Váci út 117-119. sz. alatt. 2010-ben a vállalat új helyre költözött.