Hollán Ernő
Hivatalosan: Kislődi Hollán Ernőt a 19. századi Magyarország egyik legsokoldalúbb alakjának ismerjük: kiváló hadmérnök, altábornagy, akadémikus és politikus, aki mind a harctéren, mind a hazai infrastruktúra (különösen a vasúthálózat) kiépítésében maradandót alkotott. Munkásságával Széchenyi István és Deák Ferenc eszméit követte.
1824-ben, Szombathelyen született, majd a bécsi hadmérnöki akadémián végzett, ezzel a korszak legmagasabb szintű műszaki-katonai képzését kapta meg.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésekor azonnal a magyar ügy mellé állt. Kiemelkedő vitézségéért és szakértelméért Kossuth Lajos őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki.
Legnagyobb katonai eredménye Pétervárad várának megerősítése volt. Az általa tervezett és irányított erődítési munkálatoknak köszönhetően a vár egészen a szabadságharc legvégéig, a világosi fegyverletétel utánig kitartott a császári csapatokkal szemben.
A bukás után több társával együtt internálták, majd börtönbe vetették. Kiszabadulása után egy ideig Bécsben élt, ahol talajjavítási projektekkel foglalkozott. Ekkor írta meg Taglalati (analytikus) mértan című matematikai művét, amelyért a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) a levelező tagjai közé választotta.
Hollán Ernő a Bach-korszak idején Döblingben gróf Széchenyi István belső, bizalmas köréhez tartozott, később pedig Deák Ferenc hűséges támogatója lett. Részt vett a kiegyezést előkészítő 15 fős bizottság munkájában is.
A kiegyezést követően (1867) hatalmas szerepet kapott a modern Magyarország arcának megformálásában:
- Államtitkárként dolgozott előbb a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumban, majd a Honvédelmi Minisztériumban.
- Széchenyi koncepcióját követve kulcsszerepe volt a magyarországi vasúthálózat központosított rendszerének kiépítésében. Ő szorgalmazta, hogy a vasútvonalak sugarasan Budapestről induljanak ki, ezzel is megerősítve a főváros gazdasági és földrajzi központi szerepét.
Műszaki és tudományos szellemi hagyatéka szintén óriási. 1866-ban az ő kezdeményezésére és vezetésével alakult meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet, amelynek két évtizeden át az első elnöke volt. Ezen csoport fektette le a hazai mérnöki autonómia és szakmai kultúra alapjait. Az egylet később díjat is alapított a tiszteletére (Hollán Ernő-pályadíj) a legjobb műszaki tanulmányok elismerésére.
Élete alkonyán katonai pályafutását altábornagyként fejezte be, és a parlamenti felsőház (a főrendiház) tagjaként politizált haláláig.
Nevét ma országszerte számos utca, Szombathelyen pedig középiskolai kollégium is őrzi.
Kerületünkben hosszú sétálóutca őrzi nevét, számos teraszos helyiséggel, kulturális programokkal. Több éve itt rendezik a Hollán Jazz Street elnevezésű nyári szabadtéri rendezvénysorozatot.
Forrás: