Katona József
„Hazám, hazám, te mindenem!
Tudom, hogy mindenem neked köszönhetem.
Arany mezők, ezüst folyók,
Hős vértől ázottak, könnytől áradók.
Sajgó sebét felejti Bánk,
Zokog, de szolgálja népe szent javát.”
A hazai drámairodalom egyik legmeghatározóbb, egyben legtragikusabb sorsú alakja 1791-ben született Kecskeméten. Bár életében szinte teljesen visszhangtalan maradt a színházi munkássága, ő írta meg a magyar nemzeti drámát, a Bánk bánt.
Takácsmester fiaként nőtt fel szülővárosában, majd Pestre került jogot tanulni.
Diákként teljesen magával ragadta a korai magyar színjátszás világa. Titokban a színészmesterségnek is hódolt, Békési József álnéven lépett fel a Pesti Magyar Színtársulatnál.
Számos német rémdráma átültetése fűződik nevéhez, termékenyen ontotta magából a saját lovagdrámáit (Ziska, Jeruzsálem pusztulása), hogy legyen mit játszania a társulatnak.
Szerelmes lett a kor ünnepelt színésznőjébe, Széppataki Rózába (későbbi Dérynébe). Szerelmet vallott neki egy levélben, de a színésznő kikosarazta – ez a csalódás ihlette később a Bánk bánban Melinda és Bánk tragikus kapcsolatát.
1815-ben az erdélyi Erdélyi Muzéum című folyóirat pályázatot hirdetett egy eredeti magyar drámára. Katona ekkor írta meg a Bánk bánt, amely az 1213-as II. Endre király korabeli összeesküvést és Gertrudis királyné meggyilkolását dolgozza fel.
A kultikus darab születése és története igazi kálvária volt:
Az első változatot 1815-ben elküldte a pályázatra, de a bírálók figyelemre sem méltatták, az eredményhirdetésnél a nevét meg sem említették. Barátja, Bárány Boldizsár kritikája alapján alaposan átdolgozta, és 1820-ban saját költségén könyv formában kiadta. A könyv megjelent, de a színházi bemutatását a cenzúra betiltotta, mert a darabban látható királyné-gyilkosságot és a Habsburg-ellenes áthallásokat veszélyesnek tartották.
Emiatt Katona teljesen kiábrándult az irodalmi életből. Úgy érezte, kudarcot vallott, ezért hátat fordított Pestnek és a színháznak, a színjátszásnak. Hazaköltözött Kecskemétre, ahol ügyvédként, majd a város főügyészeként dolgozott.
Tragikusan fiatalon, 38 éves korában, 1830 áprilisában, a kecskeméti városháza udvarán, hivatali munkája közben hirtelen szívrohamot kapott és elhunyt. Úgy távozott a földi létből, hogy úgy hitte, életműve teljesen felesleges volt.
Halála után a színdarabot fokozatosan felfedezte a szakma és a közönség. Különösen Ilkey Károly és Gáborjáni Szabó Lajos színészek tettek sokat a színpadra állításért.
A Bánk bán első pesti bemutatójára végül 1833-ban került sor. A darab igazi kultusszá 1848. március 15-én vált, amikor a forradalom estéjén a Nemzeti Színház ünnepi előadásként tűzte műsorra (bár a tömeg ujjongása miatt végül félbeszakadt).
Ma Katona József nevét viseli szülővárosa, Kecskemét gyönyörű színháza, és az egyik leghíresebb budapesti teátrum is. Erkel Ferenc később zseniális nemzeti operát komponált a drámából.
XIII. kerületben utca és a Váci úton található
Budapesti Gépészeti SZC Katona József Technikum viseli nevét.
Forrás:
ww.kecskemet.hu