Az 1868-ban, Láng László alapította Láng Gépgyár története összefonódott a magyar ipar fejlődésével. A 19. század végén – első jelentős tevékenységként – erőgépekkel látta el a kibontakozó magyar ipart, az ország villamosítása a Láng erőgépekkel hajtott Ganz generátorok alkalmazásával indult. Fontos állomás volt a gyár életében a gőzturbinák gyártásának megkezdése 1905-ben. Az 1910-es évektől kezdve a szeszgyáraknak, a malomiparnak, a cukorgyáraknak és a konzerviparnak gyártott és szállított berendezéseket, és megkezdte a dízelmotorok és kazánok gyártását is. A gyár 1935-től vásárolt licencet a svájci Brown Boveri et Co.-tól, ami alapján erőművi kondenzációs gőz- és fűtőturbinákat is gyártottak. 1910-ben már 1000-en dolgoztak itt, miután 1915-ben a gyár egybeolvadt a szomszédos Eisele József-féle kazángyárral és a Sangerhauseni Gépgyárral, közel 1500 főre bővült a dolgozók száma.
Az államosítás után a gyár gőzturbinái szinte minden erőműben megtalálhatóak voltak, konzervgyárakban Láng technológiai vonalakon készült a paradicsompüré, Láng lepárlóállomásokon a must- és almasűrítmény. Láng kazánok és kazántelepek működtek a lakótelepeken, kommunális létesítményekben és az ipari üzemekben is. Talán nem is létezett olyan iparág a cukor- és élelmiszeripartól kezdve a gyógyszer- és vegyipar majd minden ágán át az energiaiparig, amely ne üzemeltetett volna Láng Gépgyár által gyártott egyedi gépeket, technikai sorokat. Jelentős volt az exportra termelés is Európába, Ázsiába, a Közel- és Távol Keletre, Észak-Afrikába stb.
Az 1970-es évektől a vállalat számára új kihívás volt az atomerőművi berendezések, később reaktortéri technológiai szállítóberendezések, nagy teljesítményű turbinák elkészítése. Egy svájci licenc alapján új típusú kazánok is kikerültek a gyárból, emellett az ipar és a távfűtés területén jelentkező hőigények korszerű kielégítésére modern kazáncsaládot fejlesztettek a Láng gépgyár mérnökei. 1976 – 83 között a vállalat egyik legnagyobb beruházása valósult meg. Az új marógépekkel a gyár exportképessége tovább erősödött. Később nehézvegyipari gépgyártó csarnok épült, az új hőkezelő kemence pedig a bérmunkavállalást is lehetővé tette.
A cég privatizációja 1990-ben kezdődött, bevonták az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális céget, így megalakult az ABB-Láng Kft., ahol a részvények 75 százaléka a külföldi cég tulajdonába került.
2000-ben azonban a gyár végleg megszűnt.