Vitrin kiállítás

Vitrin kiállítás

100 éves az Orion márka

Az orosz származású Kremeneczky János 1882-ben Bécsben izzólámpagyárat alapított, szinte a villamosság felfedezése után azonnal. Wolframszálas izzói az elsők között jelentek meg a piacon. 1908-ban úgy döntött, hogy kiterjeszti piacát, és áttelepült Budapestre, ahol különféle adókedvezmények miatt kecsegtetőbb feltételekre talált. 1913-ban a Váci út 74. alatt, a Fővárosi Elektromos Művek épületében megalapította a Magyar Wolframlámpagyárat. Itt már nem csak izzólámpákat, de szárazelemeket is gyártott. 1924-ben a gyár kereskedelmi egysége felvette az Orion Villamossági Részvénytársaság nevet vette fel, és a 1925-től minden terméket ORION védjeggyel ellátva hozott forgalomba. Bottlik József grafikus megtervezte a máig használt háromfejes védjegyet, ami a korszak ikonikus art deco grafikai alkotásává vált. Bár az üzem az izzólámpák, később rádiócsövek gyártására szakosodott, híressé mégis a rádiókészülékek révén vált. Ezek gyártását 1926-ban kezdték meg a német Telefunken gyár szabadalmainak megvásárlásával és felhasználásával. 1930-tól már exportra is termeltek, így készülékeik eljutottak Németországba, Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Belgiumba, Törökországba, Svájcba és Skandináviába is, de a tengeren túlra is szállítottak. Kremeneczkynek elvitathatatlan érdeme volt a rádiózás népszerűsítésében is. 1939-ben elkezdték a néprádiók forgalmazását is, amelynek árát hatóságilag határozták meg, és a törlesztőrészlet bizonyos hányadát az állam magára vállalta. A gyár ekkor már a Váci út 99. alatti modern épületben működött. Az 1940-es években a rádiók gyártása Újpestre került az Egyesült Izzóba, akik a Kremeneczky-féle gyár rézvényeinek többségét tulajdonolták. Az angyalföldi gyárban a szervizelést végezték, valamint megindult a hőpalackok és orvosi üvegáruk gyártása. A gyár 1951-ben költözött Kőbányára, ahol ma is működik a Jászberényi úton.

Információ: helytorteneti@kult13.hu