A RADNÓTI EMLÉKSZOBÁRÓL
2015. március 11-én ünnepélyes keretek közt átadtuk a Radnóti Emlékszobát a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központban. Az ünnepségen beszédet mondott dr. Tóth József a kerület polgármestere, Ferencz Győző a Radnóti-hagyaték gondozója és Antal Zsolt restaurátor. Az Emlékszoba lehetőség enged arra, hogy látogatóink bepillantsanak Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni otthonába, amelynek létrejöttét Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata 4 millió forinttal támogatta.
Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni hagyatékát örököse, unokahúga ajándékozta a XIII. Kerületi Önkormányzatnak valamint dr. Tóth József polgármesternek 2014 augusztusában. Valamennyi átvett tárgy az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjteménybe került, amely kiemelten foglalkozik a hagyaték kezelésével és ápolásával.
Az átvett tárgyakat restaurátorok segítségével rendbe hozattuk és 2015 februárjában a RaM – Radnóti Miklós Művelődési Központ aulájában egy szobát készítettünk, amelynek célja élethűen rekonstruálni az eredeti szobát és annak berendezését, amely így látogatóink részére betekintést enged Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni egykori lakásába.
Az Emlékszoba szakmai kurátora Ferencz Győző egyetemi tanár, a Radnóti-hagyaték gondozója. A bútorok restaurátori munkáját Antal Zsolt, a textilek restaurátori munkáját Pataki Anikó restaurátorok végezték.
Az Emlékszoba Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat támogatásával valósulhatott meg.
Az Emlékszoba állandó kiállítás, a látogatók az intézmény nyitva tartási idejében díjtalanul tekinthetik meg. Múzeumpedagógiai foglalkozásra is várjuk csoportok jelentkezését a helytortenetikult13 e-mail címen.
Külön öröm számunkra, hogy a kerülethez ennyi szállal kötődő Radnóti Miklós emlékszobája a róla elnevezett művelődési központban valósulhat meg. A kerület 3 emléktáblával és az intézményben megtalálható képzőművészeti alkotásokkal, valamint emlékhellyel adózott a tragikus sorsú költő emlékének, de úgy gondoljuk, hogy az állandó kiállítás és a hozzá kapcsolódó programok még közelebb viszik látogatóinkhoz Radnóti Miklós emlékét.
A Radnóti Miklós Művelődési Központ 2011. áprilisában nyitotta meg kapuit, fővárosi és országos szinten is kiemelt művelődési intézmény, amely a hagyományok ápolása mellett a kultúra több szegmensének és a folyamatos megújulásnak is teret ad. Jelenleg az Őszikék Idősek Klubja, a Fővárosi Szabó Ervin fiók könyvtára, a MagyaRock Hírességek Csarnoka, a Vakvarjú Étterem valamint a RaM Colosseumban az Experidance Production és vendégszínházak előadásai várják a közönséget.
A RADNÓTI EMLÉKSZOBA BEMUTATÁSA
A Radnóti emlékszoba létesítését Gyarmati Fanni unokahúga és általános örököse, Vári Györgyné Milch Hermina kezdeményezte.
Az emlékszobában olyan bútorok és tárgyak vannak, amelyek Radnóti életében is lakásban voltak, amelyeket tehát használt. Az emlékszoba kialakításakor a legfőbb szempont az volt, hogy az emlékhely hiteles legyen.
Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni 1935. augusztus 11-én kötöttek házasságot. Június közepétől kezdtek lakásbérletet keresni. A Pozsonyi út 1. II. emelet 3. szám alatti 32 m²-es, egyszobás, erkélyes kiadó lakás hirdetését Gyarmati Fanni unokatestvére, Román Anna vette észre egy újságban. A házasságkötés utáni éjszakát már itt töltötték. Radnóti halála után Gyarmati Fanni további hetven éven át, 2014. február 15-én bekövetkezett halálig itt élt.
A ház 1934-ben épült. A lakás kis erkélye a Pozsonyi útra nyílik, kilátással a Dunára, a budai hegyekre. A lakás sajátossága volt, hogy az előszobából balra nyíló mellékhelyiségben egy térben volt a fürdőszoba és a konyha. Ugyanitt, de külön helyiségben volt a wc is. Ez a beosztás Radnóti Miklósné halálig így maradt. Szerb Antal tréfásan „klonyhának” nevezte a helyiséget.
A lakást a háztulajdonostól bérelték. 1952-ben a házat államosították, a kerületi Tanács tulajdonába került. 1962. június 18-án a Házkezelési Igazgatóság engedélyezte, hogy a szomszédos lakásból egy 19,8 m²-es lakószobát a lakásához csatoljanak. A munka augusztus 7-én fejeződött be, Radnóti Miklósné ettől kezdve tehát kétszobás lakásban élt, amelynek alapterülete 52 m² volt. 1989. december 12-én a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalattól megvásárolta az ingatlant, amely ettől kezdve saját tulajdona volt.
A lakás berendezésének nagy részét nászajándékba kapták Radnóti gyámjának feleségétől, Bruckner Jolántól.
Az emlékszoba bútorai közül az ágy, az íróasztal és a karosszék tartozott a nászajándékba kapott bútorok közé. Ezek már Radnóti életében is úgy voltak elhelyezve a lakásban, ahogyan később is maradtak.
Az ágytakarót és a párnákat később vásárolták.
Nem tudni, hogy a személyes tárgyak közül a túrabot, vászon oldaltáska és az alumínium kulacs mikor került Radnóti tulajdonába. Az írógépet Radnóti alig vagy egyáltalán nem használta. Kézzel írt műveit felesége gépelte le.
Az íróasztal mögötti falon látható két Arany János és egy Kazinczy Ferenc portré-másolat.
A képek legnevezetesebb említése azonban az a Komlós Aladárnak írt levél, amelyet 1942. május 17-én másolt be naplójába, és amelyben azt indokolja meg, hogy miért nem ad verset egy kizárólag zsidó szerzők műveiből készülő antológiába. „A szobám falán három »családi kép« van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben fölfedezett festményének másolata az öreg Kazinczyról.” Simó Ferenc (1801–1869) eredeti festménye Kazinczy Ferencről 1829-ben, Barabás Miklós (1810 – 1898) eredeti Arany János-portréja 1856-ban készült.
Az emlékszobába került néhány sportérem, ezeket középiskolás korában különféle versenyeken nyerte.
A két könyvespolc 1939-ben került a lakásba. Abból az ötven pengőből csináltatta őket, amelyet tanárától, mentorától, Sík Sándor egyetemi tanártól, piarista paptól és költőtől kapott, aki talán időhiány miatt, talán hogy segítsen rajta, Radnótira ruházta egy imakönyv összeállítását, szöveggondozását. Radnóti átigazításai Sík Sándor Dicsőség! Békesség! (1940) című imádságoskönyvében jelentek meg, nevének feltüntetése nélkül.
A polcokon olyan könyvek sorakoznak, amelyek nagy része bizonyíthatóan Radnóti tulajdonában volt. Ő vásárolta, kézbe vette, olvasta őket. Radnóti könyvtárának jelentős része megsemmisült 1944 telén és 1945 tavaszán. Azt a Duna-parti raktárat, ahová ládákba csomagolva elmentette könyveit, előbb kifosztották, majd elöntötte az árvíz. Könyvei közül azok maradtak meg, amelyeket nem tartott fontosnak elmenekíteni a lakásából. A kiállított 329 kötet közül 247 volt Radnóti könyvtárának része. 20 kötetet Gyarmati Fanninak vásárolt vagy kapott, és azt jelzik ebben a gyűjteményben, hogy a könyvtár Radnóti halála után is gyarapodott, nem szisztematikusan, de folyamatosan. 62 kötet korántsem teljes, de mégis reprezentatív válogatás Radnóti műveinek magyar és idegen nyelvű kiadásaiból.
A könyvtárlépcsőt Gyarmati Fanni csináltatta Radnóti születésnapjára 1942-ben. Naplójába május 1-én ezt jegyezte fel: „Meghozták Mik születésnapi ajándékát, a könyvtárlépcsőt. Úgy örülök neki, pedig nem olyan csinos, mint elképzeltem.”
Dr. Radnóti Miklós névtáblája a bejárati ajtón egyszerű kartonlapra készült, amelyet a két szélén átfúrt, csavarral fölerősített üveglap fedett. A beköltözéskor került fel az ajtóra és Radnóti Miklósné haláláig ez jelölte a költő és özvegyének lakását.
Az emlékszoba hűen rekonstruálja a költő életének színterét, lakószobájának nagyjából a felét. Az így kialakított irodalmi kultuszhely azt kívánja bemutatni, milyen bútorok, tárgyak között, milyen környezetben élt és dolgozott Radnóti Miklós.
Ferencz Győző
egyetemi tanár, a Radnóti hagyaték gondozója
AZ EMLÉKSZOBA BÚTORAINAK BEMUTATÁSA
Karszék: Korban ez a legrégebbi bútor a hagyatékban. Szecessziós stílusú, 1915 és 1920 között gyárthatták. Faszerkezete tömör cseresznyefából készült. A két kar tetején faragott motívum található, amely hasonlít a krétai-mükénei kultúrában alkalmazott formákra.
A támla fölfelé szélesedik, a lábakat összekötő elemek korlátos szerkezetűek. Letisztult, sima vonalak jellemzik..
A bútor teljes felújításon esett át, amely a bőr lebontásával kezdődött, miután a csupasz váz maradt. Ezt követte a fa szerkezet teljes csiszolása, majd fényezése, amit hagyományosan kézi politúrozással végeztek. Ezt követően épült fel a szék kárpit szerkezete. Az ülés részben kétkúpos bútorrugók találhatóak, amelyek több száz évet is bírnak, egészen a spárga elöregedéséig, elszakadásáig. Az ülőfelület felépítése hagyományos módon afrik, lószőr és vatta felhasználásával készült. A végső fázisban visszakerült a székre az eredeti műbőr.
Íróasztal: a konstruktivizmus és bauhaus (1919-1939) korszakából származik. Egyenes, letisztult vonalak, sarkos élek jellemzik, ugyanakkor nincs faragás, nincs semmilyen díszítés. A lényege, hogy nem díszként, hanem használati tárgyként van jelen a lakásban. Az íróasztal felépítése: fenyőfa alapra ragasztott gondosan kiválogatott dió furnér, hagyományos csontenyvvel ragasztva. A teteje nagyon rossz állapotban volt Az asztal minden része csiszolva, majd pótlások, száradások után politúrozva lett. Alul, körben 15 cm-es linóleum szoknya fut végig, amely védte a bútort a külső mechanikai sérülésektől. A zárak nem működtek, ezek is felújításra szorultak és sikerült korban hozzá illő kulcsokat is találni.
Könyvszekrények: az asztalhoz és az ágyhoz tartozó bútorok a konstruktivizmus jegyeit viselik. Fenyő alapra dió furnért ragasztottak azzal az eltéréssel, hogy a szekrény belsejére, (mivel a könyvektől az nem látszik) az olcsóbb bükk furnért használták. Kívülre szintén gondosan válogatott dió furnér került. A felújítás menete ugyanaz volt, mint az asztalnál.
Ágy: szintén a garnitúra része. Felújítás menete megegyezik az asztal és a könyvszekrények menetével, melynek fekvő felülete három kivehető különálló úgynevezett szabadpárnából és egy fejpárnából áll. A rugózatát úgynevezett epedának hívják. Rugalmas, akár 100 évet is kibír.
Ezeket a bútorokat a régi mesteremberek klasszikus anyagokból (fából) készítették és saját egyéniségüket beletéve igyekeztek maradandót alkotni az emberiség számára. Ennek élő példája a Radnóti hagyaték bútorai, amelyek nagyobb felújítás nélkül kibírtak 70 évet.
Antal Zsolt
restaurátor